Hegyhátsál

A Körmendtől délkeletre fekvő község régi lakott hely. A római uralom alatt virágzó élet volt itt, s a honfoglalás első idejében a magyarok még nem szállták meg. Lakói mind nemesek voltak, Hegyhátsál az egyik legősibb nemesi község.

A néphagyomány szerint először egy Sal nevű ember települt le a Májsz-lapon levő forráshoz. Ez jelenleg a Kocsma-tó elnevezésű hely környékét jelenti.

Első okleveles említése 1366-ból való: Sool in valle seu distr. Sool - F.-Lindva vár tart. közt. (Körmendi levéltár Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.). 1368-ban: Poss. Olsal (Dl. 5713.).

Saal néven szerepel 1394-ben (Muz.levéltár.), 1408-ban (Zala megyei oklevéltár. II. 347.). 1422-ben (Dl. 11275) és 1423-ban (Dl. 11403) Sal néven említik.

Saal néven olvashatunk róla 1430-ban, ekkor a Szécsi család birtokolta (Dl. 12324.), 1437-ben (gróf. Festetics család keszthelyi levéltára Castrif. n. 185.), 1449-ben (Lajtafal. levéltár. Illésh. Lad. 23. f. 24. No. 7.), 1458-ban (Körmendi levéltár. Alm. II. lad. 6. n. 4.), 1482-ben (Dl. 18710). 1483-ban Saul néven szerepel (Dl. 18800).

1497-ben ismét Saal-ként említik (csébi Pogány család levéltára).

A török hódoltság alatt sokszor feldúlták. Az 1532. évi török hadjárat útvonalába esett a falu is, amikor a 100 ezer fős sereg egyik állomása 1532 júliusában Körmend volt, s az élelemért portyázó hadak a környék összes faluját feldúlták. Körmend mellett 13 falu, a vasvári káptalan, a gersei Pethő-család virágzó falvai közül 19, Sárvár körül 20 falu, Szombathely körül 18 község elpusztult.

"Saly falubeliek hodultanak megh Anno 1608, Bordonczi Ali Agának fizettek 23 háztul fl. 15, füst pénzt fl. 3. Kurta Aga vette fellyeb adójokat fl. 5, Füst pénz fl. 5, két köböl lisztel, négy szekérrel, két pint vajial, két nest bőrrel. Anno 1646 megh rabolván őket vitt el bennek hatot, kik közül egj sem szabadult megh, 10 háztul fizetik ezt."

Az 1661-64-es hadjárat során a török sereg Kanizsa alól Zalaegerszegen át, rabló és pusztító tatár előhaddal Körmendre érkezett, majd Szentgotthárdnál megütközött a császári csapatokkal. A sok pusztítás következtében a falu 1698-ban teljesen megsemmisült.

Az 1700-as évektől azonban újjáéledt és ismét fejlődésnek indult a falu. 1828-ban már 2 asztalos is működött (legény nélkül) a településen.

Az 1848-as Szabadságharc eseményeivel kapcsolatban nem találtam helyi jellegű adatközlést.

1855. évi kiadású Horváth Károly mérnök, "Hegyhát-Saáli határ térképe" (133x75 cm, 100 bécsi öl = 52 mm).

Majd 1856-ban ugyancsak az Ő részéről lát napvilágot "Hegyhát-Saál tagosított határa" elnevezésű térképe

Az 1910-es népszámlálás szerint 327 fő magyar lakos élt a faluban. A körmendi járáshoz tartozott, postája és vasútállomása: Nádasd volt.

Az I. világháborúban 42 fő vett részt, közülük hatan hősi halált haltak. Két hadiözvegy és egy hadiárva maradt utánuk.

Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint 390 színmagyar, római katolikus lakos élt a faluban. A házak száma: 78. Vasútállomása Nádasd, körjegyzőség, posta, távírda, telefon ugyancsak Nádasdon volt legközelebb. A főszolgabíróság, járásbíróság, telekkönyv, adóhivatal, választókerület szerint Körmendhez tartozott. Törvényszéke Szombathelyen volt.

Községi elöljáróság működött. Körjegyző: Dominkovich Miklós (Nádasd) Községi bíró: Horváth József, helyettes: Boros Kálmán. Közgyám: Tuboly János. A római katolikus elemi iskola tanítója: Vitéz Horváth László. Önkéntes tűzoltó egyesület működött, parancsnoka: Kovács Lajos. A Levente Egyesület vezetője: Palkó János volt.

Cséplőgép tulajdonosok: Bence Péter, Benkő János, id. Benkő József, Benkő József, Molnár József. Dohánytőzsdés: Benkő Zsigmond. Fűszer- és vegyeskereskedő: Benkő Zsigmond.

Kocsmáros: Frank József. Kovács: Cziráki János.

1945. március 30-án a szovjet 27. hadsereg a 18. hadtesttel Zalalövőn keresztül támadva estérére a Rába vonaláig ért el, visszaszorítva a német 6. tábori- és a 2. páncélos hadsereg csapatait. Ekkor cserélt gazdát Hegyhátsál is.

A falu délkeleti határában megjelent orosz páncélos csapatok elé Berta Jenő községi bíró és Benkő Zsigmond (aki tudott oroszul, mert korábban fogságban volt) fehér zászlót lengetve ment és tájékoztatták őket, hogy a falu megadja magát, katonai ellenállás nincs, a németek elvonultak. Így a község megmenekült egy szigorú megszállástól.

1950. október 22-én községi tanács és hivatali szerv alakult, ennek vezetői (elnök, titkár)

Végrehajtó Bizottság elnöke	Időtartam	Végrehajtó Bizottság titkára	Időtartam
Lőrincz János	1950 - 1952	Varga Ferenc	1950 - 1951
Kovács Kálmán	1952	Kiss Teréz	1952
Bedics Antal	1953 - 1954	Bauer Ferenc	1951 - 1954
Mesterházy János	1954 - 1957	Neubauer Rózsa	1954 - 1955
Horváth Károly	1957 - 1965	Huszár Árpádné	1955 - 1963
Tuboly Vince	1965 - 1970	Mándli Istvánné	1963 - 1965
Bertai Lajos	1971 - 1984	Bonczó Eszter	1966 - 1968
		Steiner Lászlóné	1969 - 1970
		Németh László	1971 - 1977
		Maszlavér László (körjegyző 1985-től)	1977 - 1998
		Dr. Stankovits György körjegyző	1998 - 2002
		Papp Krisztina körjegyző	2002 -

A községi tanács önállóan 1968. december 31-ig működött. 1969. január 1-el Hegyháthodász községgel közös tanács alakult, amelynek székhelye Hegyháthodász lett (34/1968. NET határozat 1. pontja).

1970. július 1-től Nádasd községhez csatolták tanácsilag Nádasd székhellyel (19/1970 NET határozat 14. pontja). 1984-ig a körmendi járáshoz tartozik, majd annak megszűntével Körmend városkörnyéki községe lett.

Tanácstagok

Időtartam

Tuboly Vince

Tuboly Jenő

Németh Imre

Mesterházy Jenőné

1978 - 1979

Tuboly Vince

Mesterházy Jenőné

Németh Imre

1980.06.18-tól

1985.06.18-ig

1985. június 18-án elöljáróságok alakultak a falvakban. Hegyhátsálban az alábbi vezetőség került megválasztásra:

Polgármester	Önkormányzat tagjai	Körjegyző	Időtartam
Büki Imre	Horváth János Németh János Vincze Imre	Maszlavér László	1991 - 1994
Büki Imre	Bujdos Tibor Horváth Róbert Jakab Istvánné Molnár Lajos Vincze Imre	Maszlavér László	1995 - 1998.10.18.
Büki Imre	Horváth Tibor Mándli Gábor Mesterházy János Molnár Lajos Vincze Imre	Dr. Stankovits György	1998.11.25 - 2002.10.20.
Molnár Lajos	ifj. Bujdos Tibor Büki Imre Horváth Tibor Jakab Ibolya Mesterházy János	Papp Krisztina	2002.10.20 -

Megyénkben a villamosítás 1895-ben kezdődött Szombathely és Ikervár villamosításával, majd 1897-ben Sárvárra is sor került. 1900-tól 1904-ig mindössze 4 Vas megyei településen gyulladt ki a villany. Körmendet 1910-ben villamosítják, majd az 1928-ban a Sigray-kastélyban létrehozott hőerőmű révén Ivánc lakói is megismerhették a villamosságot. Kis falunkban a szomszédos községekkel egyidejűleg 1951-ben gyúlt ki a villanyfény.

Még ugyanebben az évben (1951) bevezették a telefont (egy készülékkel) a Községi Tanács épületébe (Berta Jenő Fő u. 58. sz alatti háza volt).

1964-ben a frissen épült kultúrház tanácsi irodahelyiségében került elhelyezésre. 1969-ben a hegyháthodászi tanáccsal való egyesülés miatt a telefont hozzáférhető helyre, az általános iskola tanítói lakásába helyezték át, majd ennek megszűntével (1990-es évek) ismét visszakerült a kultúrházba nyilvános állomásként.

A község teljes körű telefonhálózatának kiépítésére 1997-ben került sor. A faluban egy nyilvános telefonállomás van fülkében a volt iskolaépület előtt.

1958-ban tűzoltószertár épült őrszobával (lebontásra került 2001 év végén) a megszűnt kovács műhely mellett. A felszerelést 2000-től átköltöztették a használaton kívül álló tejcsarnok raktárépületébe (Csarnoki út 1.).

1959-ben orvosi rendelő és könyvtár épült. Ezen épület mellett volt a falu utolsó gémeskútja is. A könyvtár jelenleg a művelődési házban működik (Fő u. 54.).

Még ugyanebben az évben bekapcsolták a községet az autóbusz forgalomba.

1960-ban megalakult a "Győzelem MTSz" 88 taggal, Lőrincz János elnökletével. Építettek sertésólat és kukoricagórékat is. A következő évben Szabó Lajos elnökletével 1 db 1000 férőhelyes baromfi ólat és 1 db 250 férőhelyes süldőszállást építettek.

Év	Szarvasmarha	Ebből tehén	Sertés	Ebből koca	Ló	Traktor
1960	113	74	-	-	33	-
1961	144	65	141	7	23	-

1962-ben egyesültek a hegyháthodászi "Új Élet MTSZ"-el. 1963-ban villamosították a tsz-majort, majd a víz bevezetésére is sor került (hidroforos megoldással). 120 férőhelyes sertéshizlaló, 100 férőhelyes növendékistálló, 2x10 vagonos kukoricagóré, 32 vagonos magtár, 20 férőhelyes sertésfiaztató, keverőház, mérlegház, kút épült. 1964-ben kultúrház építése kezdődött, ahol helyet kapott a községi tanács irodája is. Szintén 1964-ben kezdődött meg a közút korszerűsítése is. Az iskola épülete előtt levő dombot legyalulták, a régi, vörös kavicsos út - bazalt-alapozást követően - aszfalt burkolatot kapott. Új, nagy teherbírású hidat is építeni kellett a Völgyi patakra a régi kőhídtól északra.

A vegyesbolt és kocsma épületét a község módosabb gazdái építtették, s nem járultak hozzá elbontásához és újra felépítéséhez, így megmaradt az útkanyarulat a falu szélén.

Az emberek fejlődését mutatja az is, hogy 1964-ben a faluban már 58 db rádiókészülék (1945 előtt 3 db), valamint 4 db televízió volt. Újságot 56 helyre fizettek elő (1945 előtt 7 db újság járt). 1986-ban már 68 db televízió-, s szinte minden háznál rádiókészülék. A 2000-es évek elején a lakások számát jelentősen meghaladó rádiókészülék és lakásonként sokszor több televízió készülék is üzemelt.

1986. április 26-án hajnali 01 óra után a csernobili atomerőmű baleset következtében sok radioaktív hasadási termék távozott az atmoszférába több napon keresztül. Környékünket a légköri mozgások miatt két alkalommal, április 26-30 között és május 2-5 között érte szennyeződés. Ez jól megmutatkozott a növények, a tej stb. szennyezettségében, majd késleltetve a következő év elején a vágásra került állatok húsában.